Van elég tennivaló, különösen a világ 20 legnagyobb iparosodott és feltörekvő gazdaságát tömörítő G20-ak számára. Brazília, amely jelenleg az államcsoport elnökségét tölti be, néhány kulcsfontosságú pontot tűzött napirendre: az éhezés és a szegénység elleni küzdelmet, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A hétfőn Rio de Janeiróban kezdődő G20-csúcstalálkozón azonban a gazdag nyugati országok blokádja miatt nem várható kézzelfogható előrelépés.
A milliárdosok adója, amely a szupergazdagok obszcén vagyonának legalább csekély két százalékát elvenné, hogy legalább a szegénység legsúlyosabb mértékét enyhítse? Ezt az USA és Németország már előre megakadályozta. Mindkettő ráadásul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges befizetéseket, amelynek az ipari forradalom kezdete óta ők a fő okozói, a korábbinál nagyobb mértékben akarja a feltörekvő gazdaságokra hárítani, az USA pedig Donald Trump hivatalba lépése után teljesen kiléphet a párizsi klímaegyezményből.
Szocioökológiai előrelépés, bármennyire is csekélynek bizonyul? Nem köszönjük, nem érdekel – ez volt a Nyugat üzenete már a G20-csúcs előtt is.
A Nyugatot azonban más dolgok érdeklik, nevezetesen olyan dolgok, amelyek nem szerepelnek Rio de Janeiro hivatalos napirendjén, mivel a G20 gazdasági, nem pedig geostratégiai formátum. Olaf Scholz német kancellár előre bejelentette, hogy többször is fel fogja vetni az ukrajnai háború kérdését. Hogy miért? Nos, a háború harmadik évében a feltörekvő gazdaságok még mindig nem hajlandók elfogadni a Nyugat álláspontját a fegyveres konfliktusról; kitérnek a nyugati dominancia elől egy kulcsfontosságú konfliktusban.
Berlin szempontjából a 2023-as indiai G20-csúcstalálkozó zárónyilatkozata már gyengébb volt Ukrajnával kapcsolatban, mint a 2022-es indonéziai G20-csúcstalálkozóé. Az idei csúcstalálkozó dokumentumának tervezete a hírek szerint még kevésbé veszi figyelembe a Nyugat álláspontját – a német kormány nemtetszésére. Scholz mindent megtesz majd a változtatások keresztülviteléért.
A jelentések szerint hasonló a helyzet a zárónyilatkozat tervezetének a gázai és a libanoni háborúnak szentelt passzusaival is. A német kormány nem akarja ezeket változatlanul hagyni: ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli álláspontok bekerüljenek a dokumentumba. Ez azt jelenti, hogy a G20-ak felét alkotó Nyugat alapvetően szemben áll a világ többi részével is. A világ ügyeit túl sokáig uraló transzatlanti hatalmak hanyatlása az olyan formákban, mint a G20, és azok nyilatkozataiban is tükröződik. Megállítani, lehetőleg visszafordítani: Ez vezérli a német kormány fellépését a Rio de Janeiró-i csúcstalálkozón. Az éhezés, a szegénység és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ha egyáltalán lényeges, akkor is másodlagos azokhoz képest.
Írta: Jörg Kronauer
Forrás: JungeWelt
